Az elhízás epidemiológiája felnőtt magyar lakosság körében
Abstract data
Az elhízás számos megbetegedés esetében jelentős megelőzhető rizikófaktor, növeli többek között a hipertónia, a diabétesz kialakulásának valószínűségét. Munkám célja az obezitás nem, életkor és régiók szerinti gyakoriságának meghatározása a felnőtt magyar lakosság körében, továbbá mint rizikófaktor vizsgálata tekintettel a különböző elhízást mérő módszerekre (testtömeg-index (TTI), haskörfogat érték).
Kutatásom a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar által koordinált, 2006-ban lebonyolított metabolikus szindróma előfordulásának meghatározására irányuló vizsgálat eredményeinek, valamint a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) által 1998-óta folyamatosan rögzített megbetegedési adatainak másodelemzésére irányul.
A gyakoriságok összehasonlítására khi2 próbát, a rizikófaktorok vizsgálatakor többszörös logisztikus regressziót alkalmaztam, melyben függő változóként a HMAP által monitorozott betegségek (ischaemiás szívbetegség, szívinfarktus, stroke, hipertónia, májzsugor, diabétesz, tüdő-, emlő-, cervix-, vastag-, végbél-, valamint prosztata daganat) bármelyikének incidens előfordulását definiáltam.
Eredményeim szerint a magyar 20-69 éves lakosság 64%-a (95% megbízhatósági tartomány (MT):62-66) TTI szerint túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 62%-a (95%MT:58-65), a nők 75%-a (95%MT:72-78) rendelkezik az International Diabetes Federation kritérium szerinti kóros haskörfogat értékkel. A legfiatalabb, 20-34 éves korcsoportban a centrális elhízás gyakorisága 46% (95%MT:42-51), a 35-54 évesek esetében 74% (95%MT:71-77) míg legidősebbek (55-69 év) között 90%-os (95%MT:87-92). Regionális eltérést a gyakorisági adatokban nem tapasztaltam. Annak kockázata, hogy a monitorozott betegségek valamelyike bekövetkezik, a túlsúlyosak és elhízottak között 2,7-szeres (95%MT:1,5-4,7), a centrálisan elhízottak esetében 1,8-szoros (95%MT:1,1-3,2) a nem elhízottakhoz képest.
A fejlődő országokhoz hasonlóan hazánkban is járványos méreteket öltött az elhízás betegsége, európai viszonylatban a leginkább érintett országok közé tartozunk. Számos betegség kialakulásának fontos meghatározó tényezőjeként az obezitás magas prevalenciája komoly népegészségügyi problémát jelent Magyarországon.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program