Anti-foszfolipid antitestek (APLA) vizsgálata gyulladásos bélbetegségekben

Printer-friendly versionPrinter-friendly version
Conference: 
2010/2011. tanév
Session: 
Konzervatív klinikai orvostudomány II.
Presenting author
Name (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Körömi Zsolt

Abstract data

Előadás címe: 
Anti-foszfolipid antitestek (APLA) vizsgálata gyulladásos bélbetegségekben
Abstract: 

Az anti-foszfolipid antitestek (APLA), ahová az anti-cardiolipin antitestek (ACA), az anti-béta2-glikoprotein antitestek és a lupus anticoagulánsok tartoznak, gyulladásos betegségekben megjelenő, thrombogén hatású antitestek. A béta2-GPI és a mannóz – mely az anti–Saccharomyces cerevisiae mannan antitest (ASCA) antigénje – közötti kereszt-antigenitásról is beszámoltak. Jelen munkánkban célul tűztük ki, hogy Crohn-betegségben (CD) és colitis ulcerosában (UC) megvizsgáljuk az APLA prevalenciáját és stabilitását, továbbá azok összefüggését a thromboemboliás eseményekkel, a különféle anti-mikrobiális antitestek jelenlétével és a NOD2/CARD15 genotípussal. 161 gyulladásos bélbeteget (CD: 96, UC: 65) és 267 egészséges egyént vizsgáltunk. A béta2 GPI (IgG, A és M) és az ACA (IgG, A és M) (INOVA Diagnostics, San Diego, CA), valamint az ASCA IgG/IgA méréseket ELISA módszerrel végeztük. A NOD2/CARD15 genotípus meghatározás PCR-RFLP-vel történt. A betegek részletes klinikai adatait a kórlapok átnézésével nyertük. Az APLA előfordulási gyakorisága mind CD-ben (30,2%), mind pedig UC-ben (24,6%) szignifikánsan gyakoribb volt a kontroll populációban észleltnél (1,9% p<0.0001, mindkét csoportra). 66 beteg esetében történt többszörös antitest meghatározás a betegség lefolyása során (medián időintervallum 140 nap tartomány: 228-602). Rövidtávon az APLA státusz nem változott jelentősen; csak az esetek mintegy 13,6 %-ában. A betegek 5,2%-ban fordult elő thromboemboliás esemény, ezek azonban nem mutattak összefüggést az APLA jelenlétével. Továbbá az APLA előfordulása nem különbözött a NOD mutációt hordozó és nem hordozó egyének között. Az ASCA pozitív betegekben szignifikánsan gyakoribb volt az APLA előfordulási gyakorisága (42,9 %) az ASCA negatív betegekhez képest (16.7%, p=0.002). Eredményeinket összefoglalva: a gyulladásos bélbetegségben fokozott APLA képződést észleltünk, mely egyértelműen összefüggést mutatott az ASCA antitestek jelenlétével. Az antitestek képződési mechanizmusának és klinikai jelentőségének tisztázására azonban további vizsgálatok szükségesek.

First tutor
Name: 
Papp Mária
Department: 
Gasztroenterológiai Tanszék, II. Belgyógyászati Klinika

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program