Bevezetés: A keratoconus (KC) egy ismeretlen etiológiájú corneális ektázia. Kontaktlencse (KL) viselés és a keratoconus progressziójának összefüggése jelenleg nem tisztázott.
Célkitűzés: Tartós kontaktlencse viselés hatásának tanulmányozása könnyből kimutatható különböző mediátorok által keratoconusos betegeken.
Betegek és módszerek: Prospektív módon, újonnan illesztett KL viselés esetén, stimulálás nélküli könnymintákat gyűjtöttünk, 6 héten keresztül, 10 keratoconusos (10 szem) és 10 ametropiás betegtől (19 szem) meghatározott időpontokban. A KC-os betegek rigid, gáz permeábilis (RGP), az ametrópok silicon-hydrogél KL-t viseltek. A levett könnyminták interleukin-6 (IL-6), IL-8, IL-13, RANTES, mátrix metalloproteináz-9 (MMP-9), MMP-13, metalloproteináz-1 szöveti inhibitora (TIMP-1), idegi és epidermális növekedési faktor (NGF, EGF) koncentrációját áramlási citométerrel mértük meg. Az időegység alatt gyűjtött könnymintákból az egyes mediátorok mennyiségét, szintjét hasonlítottuk össze.
Eredmények: Keratoconusos betegeknél 6 hetes RGP KL viselése a MMP-9 szintjének háromszoros emelkedését eredményezte a TIMP-1, a RANTES és az IL-13 (2-, 6-, és 22-szeres) szintjeinek szimultán csökkenése mellett. Az IL-13 teljes időtartamra vonatkozó lineáris változása szignifikáns csökkenést mutatott (p=0,047). KL viselést megelőzően az NGF alacsonyabb (p=0,05); a RANTES és az IL-13 4,5-ször magasabb; az MMP-9, TIMP-1, IL-8 és IL-6 mérsékelten magasabb volt a KC-os betegek könnymintáiban az ametrópokhoz képest. A 6. hét végére az MMP-9 és IL-8 szignifikánsan különbözött (p=0,008 és p=0,044) a két csoportot összehasonlítva. A teljes időtartamra vonatkozó lineáris változás az MMP-9 (p=0,2) és a RANTES (p=0,03) tekintetében szignifikánsan különbözött: az MMP-9 a KC-os betegeknél emelkedő, az ametrópoknál csökkenő tendenciát mutatott, melynek ellentéte volt megfigyelhető RANTES esetében.
Következtetés: Hosszan tartó kontaktlencse viselés hatására a könnyben lévő mediátorok szintje változik, mely eltérő keratoconusban. Ezen mediátorok megismerése hozzájárulhat a betegség etiológiájának megértéséhez és jelentőségük lehet a betegség progressziójában.