Bevezetés
A diabetes mellitus századunk egyik legnagyobb egészségügyi problémája. Jelentős gazdasági és szociális teher az egyénnek, illetve a társadalomnak. Magyarországon az utóbbi években már beszámoltak diabeteszes betegek életminőségének vizsgálatáról. Az életminőség objektíven nem mérhető, azonban validált, nemzetközileg ismert kérdőíves felmérésekkel már szélesebb körben szereztek tapasztalatot.
Célkitűzés
Vizsgálatunk célja a kezelt diabeteszes betegek életminőségének felmérésére használható kérdőívek (EQ-5D és EQ VAS, valamint a WHO-5) összehasonlítása volt, figyelembe véve életkorukat, a nemek közötti különbségeket és a diabetes fennállásának idejét.
Módszer, vizsgált személyek
A vizsgálatban résztvevő 117 (2-es típusú-104fő,1-es típusú 13fő) beteg fele háziorvosi rendelőkben kezelt, személyesen kikérdezett, a másik fele internetes közösségi oldalak segítségével lett felkutatva és telefonon, személyesen kikérdezve.
Eredmények
Az EQ VAS skálán a nők által megadott egészségügyi állapotukra vonatkozó értékek átlaga 62,6±19,9 , a férfiaké 68,2 ±18,3 volt, mindkét nem értékei az életkorral romlottak. Az EQ-5D értékeiben a nők a mozgékonyság, valamint a fájdalom/diszkomfort dimenzióban jeleztek nagyobb csökkenést, az önellátás, a szokásos tevékenység, a szorongás/depresszió vonatkozásában nem volt lényeges különbség. A fájdalom/diszkomfort dimenziót kivéve, valamennyi vizsgált funkció az életkorral párhuzamosan romlott. Az életminőség/hasznossági index szignifikánsan alacsonyabb értékű volt nőknél (0,57±0,35 vs 0,65±0,30) és mindkét nemnél a diabetes fennállásának függvényében. A WHO-5 kérdőív alapján számított index értékei (ffi:60,3±19,8; nők:58,8±20,7) alig tértek el.
Megbeszélés
Valamennyi alkalmazott kérdőíves felmérés informatívnak bizonyult a betegek életminőségének vizsgálatára, használatuk együttesen értékesebb. A folyamatos laboratóriumi monitorozást, a diabetes gondozást jól kiegészítik, könnyen alkalmazhatóak, és beépíthetőek a rutin háziorvosi feladatok közé