Az apolipoprotein E polimorfizmus hatása a hyperlipidaemiás betegek lipidparamétereire, valamint az ezetimib kezelés hatékonyságára
Abstract data
Az apolipoprotein E (ApoE) e4 allélt hordozók esetén a korábbi adatok alapján magasabb az összkoleszterin (TC) és LDL-koleszterinszint (LDL-c), és egyes lipidcsökkentő kezelésekre adott válaszunk kedvezőtlenebb. Az ApoE genotípus hatását az ezetimib monoterápia hatékonyságára korábban nem vizsgálták.
A vizsgálatban a 2010-es évben az I. Belklinika Lipid ambulanciáján statin okozta mellékhatások miatt ezetimib monoterápiában részesülő 37 beteg adatait dolgoztuk fel (13 ffi, 24 nő; BMI: 28,1±4,51 kg/m2; kor: 60,3±11,4 év) . Statin okozta hepatopathiát 18, myopathiát 17, gastrointestinalis mellékhatást 5 esetben észleltünk. Kiindulási lipidértékeik: TC: 7,89±1,67; LDL-c: 5,14±1,43; HDL-c: 1,43±0,45; triglicerid (Tg): 4,05±3,71 mmol/l voltak. Napi 10 mg ezetimib 3, 6 és 12 hónapig tartó szedése mellett TC szintjük 9,7; 11,2 ill. 11%-kal, LDL-c szintjük 16,3; 16,3 ill. 20,2%-kal, Tg szintjük 8,4; 14,8 ill. 14,1%-kal, szignifikáns mértékben csökkent (p<0,05). HDL.c szintjük az első félévben nem változott szignifikánsan, 12 hónap elteltével 3,5%-kal nőtt (p<0,05). ApoE genotípus megoszlásuk: 2/2: 2 beteg (5,4%), 2/3: 3 beteg (8,1%), 3/3: 28 beteg (75,7%), 3/4: 4 beteg (10,8%), 4/4 és 2/4: 0 beteg. A legmagasabb Tg szintet (8,54 mmol/l) a 2/2, a legalacsonyabbat (1,69 mmol/l) a 3/4 genotípus esetén észleltünk. A legmagasabb TC és LDL-c szintet (9,02 ill. 4,3 mmol/l) szintén a 2/2, a legalacsonyabbat (6,37 ill.. 2,88 mmol/l) a 2/3 genotípus esetén találtuk. Az ezetimib kezelés TC, LDL-c, HDL-c és Tg szintre gyakorolt hatása a 2/2 genotípusban volt a legkifejezettebb (12 hónap elteltével -26,8%; -37,2%; 100% ill. -53,2%). A kezelésre adott egyéni válasz azonban igen nagy eltéréseket mutatott, 5 non-responder beteget azonosítottunk, ebből 4 beteg 3/3, egy 2/3 genotípusú.
Az apoE polimorfizmus hatást gyakorol mind a statin intoleráns hyperlipidaemiás betegek kiindulási lipidparamétereire, mind az ezetimib monoterápia hatékonyságára. A 3/3 genotípus esetén a kezelésre adott nem megfelelő válasz valószínűsége nagyobb lehet, de egyéb genetikai tényezők szintén szerepet játszhatnak az ezetimib kezelés során tapasztalt nagy egyéni különbségek kialakulásában.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program