Bevezetés: A kollagén tropokollagén egységekből felépülő tripla hélix szerkezetű molekula, amely az erek sérülése során szabadul fel a szubendoteliális mártixból. A szabaddá váló kollagénhez a trombociták képesek közvetlen módon, vagy közvetve, von Willebrand faktoron keresztül hozzákötődni (adhézió). Továbbá az ezt követően kialakuló trombocita-trombocita kölcsönhatásban is központi szerepet tölt be (aggregáció).
Célkitűzés: Munkánk célja volt a különböző típusú kollagének összehasonlítása az adhéziót és aggregációt kiváltó hatásuk szempontjából.
Anyagok és módszerek: Munkánk során ló ínból származó I-es típusú (Horm) és humán placentából preparált I-es és III-as típusú kollagéneket használtunk. Humán kollagéneket magunk preparáltuk, amelyeket összevetettük Sigma által forgalmazottal. A kollagének összetételét SDS - poliakrilamid gélelektroforézissel ellenőriztük, szerkezetüket atomerő mikroszkóppal vizsgáltuk. Az aggregációs vizsgálatokat Chrono-log 700 készülékkel, az adhéziós vizsgálatokat pedig síkon forgó kúp elvén működő Impact R készülékkel végeztük.
Eredmények: A trombocita adhézió mindegyik kollagén felszínen jól látszott. Az adhézió kisebb volt vénás sebesség gradiens esetén, mint artériáson. Savi foszfatáz módszerrel értékelve, a kitapadt trombociták száma nem különbözött szignifikánsan a különböző típusú kollagén felszíneken, bár a Horm kollagénen helyenként nagyobb trombusok is kialakultak. Az aggregációs vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy 1 µg/ml és 5 µg/ml kollagén végkoncentrációban csak a Horm kollagén indukált aggregációt. Humán kollagének nagyobb koncentrációban is eredménytelennek bizonyultak.
Megbeszélés: Eddigi eredményeink alapján nem tudjuk megmagyarázni, hogy miért csak a ló ínból származó kollagén vált ki trombocita aggregációt. Feltételezzük, hogy a Horm kollagén valamilyen plusz anyagot tartalmaz. Elektroforetikusan ez nem látszik. Fénymikroszkóppal a Horm kollagén látható szálakat alkot, míg a humán kollagének nem, azonban atomerő mikroszkóppal ezeknek a szálai is látszanak. Egyelőre nem tudjuk, hogy a szálak méretbeli különbsége vagy a faj specificitás okoz-e a különbséget.