A fizikai terhelés csökkentésének lehetőségei a Jósa András Oktatókórház ápolói körében
Abstract data
Az ápolói személyzet munkája során több, az egészségükre ártalmas kockázati tényezővel találkozik. Ezen tényezők közül emelném ki az ergonómia kockázatát, mely kutatási témám alapjául szolgál. Az ápolói tevékenységek során elkerülhetetlen, hogy az önálló helyzetváltoztatásra nem képes, vagy csak részben képes betegeknél az ápoló ne legyen fokozott fizikai terhelésnek kitéve. Szintén több összetevő játszik szerepet abban, hogy egyre súlyosabb állapotú beteganyag érkezik a kórházakba. Vizsgálatom arra irányul milyen lehetőségek adottak, és milyen erőforrásokat használhatna fel a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Zrt. az ápolók fizikai terheltségének csökkentésére.
Mindehhez kérdőíveket osztottam ki a kórházban dolgozó ápolók között, melyből 93 darab értékelhető érkezett vissza. Interjút készítettem, a kórház egyik diplomás ápolójával, aki emellett a Debreceni Egyetemen, a Paul Dotte-féle kézi betegmozgatási módszer oktatója, valamint az oktatási csoport egyik munkatársával, aki tornát és aerobikot is tart az egészségügyi dolgozók részére. Külön megkerestem azokat a vezető ápolókat, akik osztályán a kérdőíveket kiosztottam, szintén rövid interjúk készítése céljából.
Eredményeim között szerepel, hogy a megkérdezettek 25%-a ismeri a Paul Dotte-féle gerinckímélő és a beteget előtérbe helyező betegmozgatási módszert, de ha volna lehetőség a megtanulására és teljes elsajátítására 80%-uk élne az alkalommal. A beteg helyzetváltoztatásában segítő eszközként, szinte kizárólag kapaszkodót és harántlepedőt veszik igénybe a dolgozók, melyek alkalmazása is jelentős fizikai erőt követel. Ezzel szemben nincs idejük, sem motiváltságuk a rendszeres testmozgásra, a kórház is csak egy támogatott lehetőséget biztosít a kondíciójuk megtartásához, amely nem a telephelyen található.
A szolgáltató rendelkezésére áll egy képzett oktató, aki helyi továbbképzések keretén belül átadhatná tudását kollégáinak, ezzel elősegítve a minőségibb betegellátást. A munkavállalók motiválása és támogatása a rendszeres testedzésre hosszú távon megtérülést jelentene a kórház számára.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program