MHC glikoproteinek géncsendesítésének optimalizálása siRNS-sel T sejteken
Abstract data
A transzfekció egy molekuláris biológiai génbeviteli módszer, melynek során idegen DNS-t vagy RNS-t juttatunk be eukarióta szervezetekbe. RNS interferenciáról beszélünk, ha rövid RNS szekvenciák segítségével specifikusan elnyomjuk a gének kifejeződésében kulcsszerepet játszó mRNS-ek működését, így egy célgén specifikus némítására használható technika, mely során a csökkentett expressziójú fehérje működésére lehet következtetni a funkciógyengülés vagy kiesés alapján. Intézetünkben a módszert az MHC I expressziós szintjének megváltoztatására használták, miután kimutatták, hogy T limfóma sejvonalon az IL-2 és -15 receptorok, illetve az MHC I és II glikoproteinek közös klasztereket alkotnak. Korábbi FRET eredményeik alapján elmondható, hogy az MHC I kifejeződésének gátlása megváltoztatta a receptor klaszterek összeszerelődését és mobilitását.
Felmerül a kérdés, vajon az MHC I géncsendesítése sejtvonalon tapasztaltakhoz hasonlóan befolyásolja-e primer T-sejteken a receptorklaszter fehérje-fehérje kölcsönhatásait és a molekula-mobilitást, illetve, hogy az MHC II csökkent expressziója hatással van-e ezen klaszterbeli asszociációkra. A kérdések megválaszolásához először a fent említett fehérjék géncsendesítő eljárásait kell optimalizálunk, melyet elektroporációs technikával végeztünk (AMAXA II és AMAXA 4D Nucleofector készülékek) különféle allélokra specifikus, többféle koncentrációjú siRNS segítségével illetve egy kémiai lipid reagens tesztelésével (SilentFect). A sejtfelszíni immunfluoreszcenciás jelölését követően áramlási citométerrel detektáltuk a fehérjék expresszióját (FACSAriaIII).
Teljes vérből szeparált T-limfociták esetében a sejtvonalhoz hasonló hatásfokot és sejttúlélést sikerült elérnünk AMAXA II elektroporátor segítségével, a kémiai módszer nem bizonyult hatásosnak. Az MHC II expresszió szintjét 40-50%-kal sikerült csökkenteni kétféle allélra specifikus siRNS tesztelése után (HLA-DRA, HLA-DQA1), amit nem találunk elegendőnek ahhoz, hogy elkezdjük a klaszterizációra és molekula-mobilitásra vonatkozó kérdéseink megválaszolását FRET illetve FCS mérések segítségével, így további optimalizációs kísérletek elvégzése szükségesek.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program