Ismert tény, hogy a passzív dohányzás súlyosan károsítja a gyermekek egészségét.
Célkitűzés: Gyermekek családon belüli passzív dohányzásnak való kitettsége gyakoriságát és annak káros hatásait kívántuk vizsgálni.
Módszer: Személyes interjúval, kérdőív segítségével gyermekorvosi rendelésen illetve tanácsadáson ellátott gyermekek szüleit kérdeztük dohányzási szokásaikról és gyermekük azzal összefüggésbe hozható betegségeiről. Az összefüggéseket p 0,05, vagy ez alatti értéknél tekintettük szignifikánsnak.
Eredmények: 343 kérdőívet dolgoztunk fel. 277 gyermek élt együtt dohányzó felnőttel, dohányzó anya 141, terhesség alatt is dohányzó anya 65 volt. A rövidebb gesztációs idő magasan szignifikáns összefüggést mutatott az anya (p<0,0001) és a környezet (p<0,001) dohányzásával. Az alacsonyabb születési súly is szignifikáns összefüggésben volt mind az anya (p<0,01), mind pedig a közvetlen környezet (p<0,002) dohányzásával. A gyermekek szignifikáns mértékben gyakrabban betegedtek meg légúti betegségben az anya dohányzása esetén (p<0,05) és a kórházi kezelés is gyakoribban vált szükségessé (p<0,05). A füstnek kitettség idejével szignifikáns összefüggést találtunk a csecsemőkori alvás közbeni légzészavar gyakoriságával (p<0,01) és a csecsemő és gyermekkori ismétlődő hörghurut gyakoribb előfordulásával (p<0,023). Magasan szignifikáns volt az összefüggés az anya dohányzása és alacsonyabb iskolázottsága között (p<0,0001). A gyermekek is fiatalabb korban kezdtek dohányozni az anyai dohányzás (p<0,001) illetve a környezet dohányzása (<0,001) esetén.
Következtetések: Sajnos a gyermekek családon belül gyakran ki vannak téve a passzív dohányzás ártalmainak. A nők körében gyakoribbá váló dohányzás ezt a problémát tovább súlyosbítja. A családon belüli egészségkárosítás ilyen módjával szemben csak a felvilágosítás, az egészséges életmódra való nevelés az egyetlen fegyver.