Napjainkban az infertilis férfiak növekvő száma egyre több herebiopsziát (testicularis spermium extrakció –TESE) tesz indokolttá. Az így nyert mintákat mesterséges megtermékenyítésre használják fel. Célszerű az első herebiopszia alkalmával szövettani elemzést is végezni, hiszen ez előrevetíti az esetleges későbbi TESE-k sikerességét. Ezt a Johnsen score jelzi, mely a spermiumok érési vonaláról nyújt információt. Hét felett a minta alkalmas lehet asszisztált reprodukcióhoz.
Célunk a Debreceni Egyetem Urológiai Klinikáján TESE-ra kerülő betegek andrológiai státuszának, szövettanának retrospektív elemzése és így az indikáció vizsgálata volt.
Munkánk során 25 beteg 29 herebiopsziás adatát elemeztük. Átlagéletkoruk 34 év, az átlag testtömeg index (BMI) 29,83 volt. Kilenc beteg vizsgálata során herehipopláziát, 3 esetben here retenciót, 4 páciensnél varikokelét észleltek. Az átlagos tesztoszteronszint (T: 12,37 nmol/L) a normál tartományba esett.
A herebiopszia indikációja 7 esetben volt oligozoospermia, a többi 18 alkalommal pedig azoospermia. A szövettani vizsgálatok során kapott átlagos Johnsen score érték: 6,69. Ismételt biopsziára 4 esetben került sor, azonban csak egy alkalommal mutatott a második minta javulást (Johnsen score 2-ről 8-ra) Gonal-F kezelést követően. Összevetettük még a 7 feletti és a 7 alatti Johnsen score-ral rendelkező betegek adatait. Jelentős eltérést a T-szint mutatott (14,89 és 9,13 nmol/L).
A vizsgált betegcsoportunk emelt BMI értéke felvetheti a túlsúlyosság káros hatását a megtermékenyítő képességre. A populáció átlagéletkora jól tükrözi a életkor előre haladtával csökkenő fertilitást. A here fejlődési rendellenességei az elvártak szerint nagyobb arányban fordulnak elő oligo-, azoospermiás betegek között. A T-szint további vizsgálata előre vetítheti a herebiopszia eredményességét.
Távlati terveink között szerepel az esetszám bővítése, valamint a Kaáli Intézetbe asszisztált reprodukcióra került minták utánkövetése az inszemináció sikerességének felmérése.