Bevezetés:A koraszülés az újszülöttkori morbiditás és mortalitás vezető okainak egyike, altípusainak vizsgálata mégis kis hangsúlyt kap a vonatkozó szakirodalomban.A prevenció a rizikótényezők azonosításán alapul, azonban a koraszülés gyakran önálló entitásként kerül leírásra, így az egyes alcsoportokhoz kapcsolható rizikófaktorok nem pontosan ismertek. Vizsgálatunkban a spontán és az indukált koraszülések kockázati tényezőit hasonlítottuk össze.
Módszerek és páciensek:A DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán történt 1500 koraszülés adatait dolgoztuk fel retrospektív módon. A koraszülés definíció szerint a 37. gesztációs hét előtti szülés. A terhességi kor meghatározása első trimeszteri CRL méréssel korrigált Naegele-féle számítás alapján történt. Azokat az eseteket tekintettük spontán koraszülésnek ahol tokolízist végeztünk, illetve ahol nem volt szükséges a méhszáj gyógyszeres érlelése vagy a méh aktivitásának indukálása. A folyamatos változók gyakoriságát t-próbával, a kategorikus változók gyakoriságát χ2-próbával hasonlítottuk össze.
Eredmények:A beválogatási kritériumaink alapján a vizsgált időszakban 571 spontán és 929 indukált koraszülés történt. A két alcsoportban a páciensek átlag életkora és a terhességet megelőző testsúlya szignifikánsan különbözött (30,2 ill. 28,4 év; 68,8 ill. 64,4kg). A többször szült páciensek esetén szignifikáns különbség volt az előzményi császármetszések gyakoriságában (82/163 ill. 30/141). Több páciens dohányzott az indukált koraszülés alcsoportban (92/565 ill. 227/916). Az idő előtti burokrepedés szignifikánsan kevesebb volt indukált, mint spontán koraszülések esetén (231/571 ill. 567/929). Császármetszés szignifikánsan gyakrabban történt az indukált alcsoportban (402/571 ill. 321/928). Annak ellenére, hogy az átlagos terhességi kor nem különbözött a két alcsoportban (32,7 ill. 33,0hét), az átlagos születési súly szignifikánsan magasabb volt a spontán koraszülések esetében(2173 ill. 1979g).
Megbeszélés:A spontán és az indukált koraszülések demográfiai és szülészeti háttere jelentősen különbözik. A spontán és a művi koraszülések rizikófaktorainak eltérő volta a megelőzés stratégiájának differenciálását teszi szükségessé.