A kutatók a kreativitás és a hangulatzavarok kapcsolatát művészek esetében vizsgálják, a két tényező összefüggése hétköznapi emberek esetében kevéssé kutatott. Ezért vizsgálatom célja annak feltárása, hogy a kreativitás és az affektív zavarok normál populáció esetében is együtt járnak-e.
Vizsgálatomban összesen 160 fő: 80 depressziós, 72 egészséges kontrollszemély és 8 mániás beteg vett részt. Kutatásom során a kreativitás mérésére a Kreatív Teljesítmény Kérdőívet (Carson és munkatársai, 2005) és a Torrance-féle kreativitástesztet (Torrance, 1966) alkalmaztam, s a vizsgált csoportok teljesítményét valamennyi alteszt és faktor vonatkozásában összehasonlítottam. Az eredmények megbízhatóságát az MMPI teszt L és F skálájának segítségével ellenőriztem (Pressing és Szakács, 1990). Az 1. hipotézis, mely szerint a depressziós, az egészséges és a mániás vizsgálati csoport különbözik a kreativitás tekintetében, részben igazolódott. A Kreatív Teljesítmény Kérdőív, illetve a Torrance-féle kreativitásteszt altesztjeinek és faktorainak összevetéséből adódó 13 vizsgált összefüggés közül a depressziós vizsgálati csoport 5 esetben az egészségesekhez képest szignifikánsan gyengébben teljesített, 7 esetben az elmaradásuk tendenciaszerűnek bizonyult. Az egészséges, illetve mániás vizsgálati csoport összehasonlításában a 13 vizsgált összefüggés közül 5 esetben kaptam szignifikáns eredményeket. Az elvárt összefüggés 2 esetben igazolódott, míg 3 esetben a mániás vizsgálati csoport nem bizonyult kreatívabbnak az egészséges kontrollszemélyeknél. 2. hipotézisem, mely szerint a vizuális illetve verbális kreativitás között korrelációs kapcsolat áll fent, teljesült. A Torrance-féle kreativitásteszt verbális és figurális altesztjein elért pontszámok korreláltak, illetve gyenge összefüggést mutattak a Kreatív Teljesítmény Kérdőíven és a Torrance-féle kreativitásteszt figurális altesztjein elért pontszámok is.

Kulcsszavak: vizuális és verbális kreativitás, affektív zavarok: depresszió és mánia