Célkitűzés: Az első laparoszkópos lépeltávolítást 1991-ben végezték, és az azóta eltelt időszakban gold standarddá vált a lépműtétek során. Gyermeksebészeti beteganyagban, elsősorban hematológia okok miatt, szintén e technika az elsőként választandó eljárás. Előadásunkban a módszerrel szerzett saját tapasztalatunkról, eredményeinkről kívánunk beszámolni.

Módszer: 2005 novembere óta a DEOEC Gyermekklinika, Gyermeksebészeti Tanszékén 12 laparoszkópos lépeltávolítás történt, a Sebészeti Intézet munkatársainak bevonásával. Minden esetben laterális megközelítést, 3 portos technikát használtunk. A műtéti indikáció 5 esetben hereditaer spherocytosis (HS), 7 esetben idiopathias thrombocytopaeniás purpura (ITP) volt. Az átlagéletkor 10,5 év (3-17 év) volt.

Eredmény: Az átlagos műtéti idő 114 percnek bizonyult, intra- és postoperativ szövődményt nem észleltünk, konverzióra nem kényszerültünk. 4 alkalommal melléklép is eltávolításra került. Az átlagos kórházi bennfekvés 3,5 napnak bizonyult. A 4 HS-os betegünk az után követés során tünetmentes, az ITP-s csoportból 2 esetben infekció esetén iv. immunglobulin adását igénylő thrombocytopaenia alakult ki.

Következtetés: A kezdeti időszakban elsősorban nagyobb tizenéves korú gyermekek kerültek műtétre, akiknél a műtéti szituáció a már majdnem kifejlett testméret miatt a felnőttekéhez hasonló volt. Az utóbbi években egyre fiatalabb korban (akár 3 évesen is) végeztünk műtétet, ezen gyermekeknél a könnyű szöveti preparálhatóság egyértelmű műtéti előnyt jelentett, azonban a lép és a hasüreg mérete közötti arányok eltolódása miatt a specimen eltávolítása nehézségekbe ütközött. A lép ellátó erek ellátására használt különböző technikák értékelése, bemutatás előadásunk része.
Adataink alapján kijelenthetjük, hogy a módszer akár igen fiatal életkorban is alkalmas gyermekkori hematológiai indikáció miatt történő lépkivételre. A szélesebb körben való elterjedéséhez azonban szükséges lenne az OEP finanszírozottság elérése.