A korai halálozással összefüggésbe hozható nem fertőző megbetegedések jelentős részéért a helytelen táplálkozás és fizikai aktivitás hiánya tehető felelőssé. A szív és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, a 2. típusú diabetes kialakulása megfelelő táplálkozással és fizikai aktivitással jelentős mértékben megelőzhető. Célkitűzésünk az volt, hogy megismerjük a 15-64 éves felnőtt magyar lakosság kockázatészlelését, kockázatmagatartását.
A vizsgálat alapjául a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programjára alapozott 2009-es felmérése szolgált alapul, mely az egészségi állapotra vonatkozó ismeretek, attitűd-, illetve egészségmagatartási elemek felmérését célozta. Az adatelemzést 2782 fős, a 15-65 éves magyar populációból álló mintán végeztük.
A vizsgálat eredményei szerint a jó, illetve nagyon jó egészségi állapotot vélők (a válaszadók 55 %-a) fogyasztottak nagyobb arányban minden nap zöldséget, gyümölcsöt. Az alacsonyabb iskolai végzettség alacsonyabb kockázatészleléssel és kockázatmagatartással párosult. A szegényebb háztartások jövedelmük nagyobb hányadát költötték élelmiszerre. A válaszadók közel harmada (32,95%). minden nap végzett legalább 10 perces testmozgást. A populáció többsége olajjal főz (57,25%), az étkezések idejére félbeszakítja egyéb tevékenységeit (48%). A vegyes étrendet, sok zöldséggel gyümölccsel, közel a populáció egésze (92,%) tartotta egészségesnek. A vizsgálat alapján a populáció 78%-a szerint az egészséges táplálkozás többe kerül, mint a hagyományos, valamint 70 %-a vélte úgy, hogy az egészséges ételek finomak. A ráktól való félelem egyik befolyásoló tényezője élelmiszerválasztásunknak, azok akik féltek a rákos megbetegedésektől, több alkalommal fogyasztottak friss gyümölcsöt, nyers zöldséget.
A kockázati tényezők csökkentése érdekében elengedhetetlen az egészséges táplálkozás ismereteinek folyamatos, országos szintű terjesztése, oktatása a gyermekek és felnőttek részére egyaránt.