Bevezetés: A jelenlegi irodalmi adatok alapján az alacsony D-vitamin szint mellett gyakoribb a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása, mint az élettani D-vitamin szintű egyénekben. A D vitamin hiányállapot, mint fontos környezeti faktor, immunmoduláló hatásával szerepet játszhat autoimmun kórképek kialakulásában és fenntartásában. Célunk volt, hogy kevert kötőszöveti betegségben (MCTD) felmérjük a D-vitamin szint és a kardiovaszkuláris (KVSZ) betegségek közötti összefüggést.
Betegek és módszerek: A DEOEC III. sz. Belgyógyászati Klinika szakrendelésén átlag 14 éven át követett 125 MCTD-s beteg adatait dolgoztuk fel, kontrollként 78 egészséges egyén értékei szolgáltak. Mértük a D-vitamin szintet, a lipid- és gyulladásos paramétereket, a CRP, fibrinogén mennyiségét, az endothel sejt aktivációt jelző markereket (thrombomodulin, von Willebrand-faktor antigén, endothelin-1, anti-endothel sejt elleni antitest) a KVSZ eltéréssel járó és a KVSZ betegséget nem mutató MCTD-s betegekben.
Eredmények: Az MCTD-s betegek átlagos D-vitamin szintje nyáron átlagosan 30,2±18,3 ng/ml. A vizsgált MCTD-s betegek 58 %-ban találtunk D vitamin hiányállapotot (<30 ng/ml). A 61 kardiovaszkuláris eltérést mutató MCTD-s beteg D vitamin szintje alacsonyabb, mint a KVSZ eltéréssel nem járó 64 betegé (18,2±6,8 vs. 41,2±10,2, p<0,001). A KVSZ eltérést mutató betegekben a teljes cholesterin, fibrinogén és CRP szint szignifikánsan magasabb volt, mint a KVSZ eltérés nélküli MCTD-s betegekben. A KVSZ tüneteket mutató MCTD-s betegek szérumában magasabb volt az endothel sejt elleni antitestek, az anti-cardiolipin IgG, a thrombomodulin, és endothelin-1 szintje. Szoros korrelációt észleltünk az alacsony D vitamin szint és a bal kamrai funkciózavar között.
Összegzés: MCTD-s betegekben a D vitamin hiányállapot fokozott kardiovaszkuláris kockázatot jelent. Az MCTD-s betegekben a D vitamin szint követése mellett tartós D vitamin pótlást kell alkalmazni.