A lelki zavarok kialakulásának egyik legfontosabb tényezője a stressz, különösen a felsőoktatásban tanulók találkoznak számos stresszt okozó helyzettel tanulmányaik során. 2010-ben indult követéses vizsgálatunk célja, hogy felmérjük hogyan alakul a népegészségügyi ellenőr szakos hallgatók mentális egészsége az egyetemi évek alatt.
Az adatfelvétel önkéntes alapon, anonim módon, önkitöltős kérdőív segítségével került lebonyolításra elsőéves népegészségügyi ellenőr szakos hallgatók körében 2010-ben, valamint ugyanezen hallgatók között – már másodéven – 2011 októberében. A kérdőív a demográfiai tényezőkre, az egészségi állapotra, társas támogatottságra, lelki egészségre (pszichés stressz, koherencia-érzés, észlelt stressz) vonatkozó kérdéseket tartalmazott.
Az általunk vizsgált populációban mindkét adatfelvétel során a válaszadási arány kiemelkedően magas volt. A hallgatók több mint fele egészségi állapotát jónak illetve nagyon jónak tartotta. Ugyanakkor a kóros mértékű pszichés stressz-szel jellemezhető hallgatók aránya közel egyharmad volt, és hasonló arányuk nem kapott kellő mértékű támogatást az egyetemi társaitól; ezen paraméterek tekintetében szignifikáns változást nem tapasztaltunk a két adatfelvétel során kapott eredmények összehasonlításakor.
A női hallgatók körében a kóros mértékű pszichés stresszel rendelkezők aránya többszöröse volt a hasonló korú magyar női átlagpopulációra jellemző értéknek. 2010-ben koherencia-érzésük is gyengébb volt, mint a női átlagpopulációé, de ez a különbség 2011-ben már nem volt szignifikáns. Szükségszerű lenne olyan további kutatások lebonyolítása is, melyek feltárnák milyen tényezők játszhatnak szerepet a kóros mértékű hallgatói pszichés stressz ilyen magas arányú előfordulásában és a hallgatók közötti társas támasz hiányában.
Eredményeinkkel összhangban indokoltnak tartjuk a hallgatók közötti társas támogatottságot fokozó és a stresszel való megküzdési mechanizmusokat erősítő hatékony intervenciók bevezetését és alkalmazását a felsőoktatás keretein belül.