Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban előforduló rosszindulatú szolid daganat. A diagnosztizált megbetegedések 15-18%-a kissejtes szövettani típusú (small cell lung cancer-SCLC), melynek első vonalbeli kezelésére a válaszadási arány magas ugyan, de a betegek többsége relapszusba kerül 1 éven belül. Ez esetben másodvonalbeli, vagy reindukciós kemoterápia indokolt, melyre megjelenése óta hatékonyan alkalmazható a topotecan (Hycamtin®) monoterápia, melynek a korábbi iv. mellett az orálisan alkalmazható, kemény kapszula formátuma is elérhető már.
A Hycamtin® orális beviteli módja a beteg számára egyértelműen kevésbé megterhelő, „emberibb” alternatíva, mint az iv. bevitel.
Összehasonlítottuk a DEOEC Tüdőgyógyászati Klinikáján a 2008.09.01. és 2011.08.31. között iv. és orális Hycamtin® -nal kezelt SCLC-ben szenvedő betegek adatait. Figyelembe vettük a betegek nemét és korát, hogy a kemoterapeutikumot hányad vonalban és hány ciklusban kapták meg, milyen gyakorisággal léptek fel súlyos, a kezelés rovására írható mellékhatások, ill. hogy ezek következtében milyen gyakran volt szükség szupportációs terápiára.
Eredményeink alapján kijelenthető, hogy mind az iv., mind az orálisan alkalmazott Hycamtin® kezelés biztonságosnak tekinthető, mert mindkét beviteli módnál a legtöbb esetben csupán enyhe-közepes (Grade I-II) fokú toxicitást észleltünk és a mellékhatások szupportív kezeléssel jól uralhatók. A kezelést megszakítani döntően progresszió vagy halálozás, csupán kisebb hányadban a gyógyszer mellékhatásai miatt kényszerültünk. Kiemelendő, hogy az exitus az eddig megvizsgált minden esetben az alapbetegséggel, és nem a kezelés mellékhatásaival volt összefüggésbe hozható. A feldolgozott adatok azt mutatják, hogy az orális és az i.v. Hycamtin® kezelés egyformán hatékony és jól tolerálható kiújult kissejtes tüdőrákos betegek esetében, ill. hogy mindkét beviteli mód eredményesebb 4 vagy több cikluson keresztül alkalmazva, mert ebben az esetben jobb volt a lokális és szisztémás kontroll a radiológiai leletek alapján.