Az Acinetobacter okozta infekciók száma és a multirezisztens izolátumok (MACI) gyakorisága Egyetemünkön is növekszik. Ezért munkám célja az Acinetobacter izolátumokban található aminoglikozid-és tetraciklin rezisztencia gének illetve a rezisztencia terjedésében fontos integronok hordozásának vizsgálata volt.
Összesen 91, a DEOEC klinikáin fekvő különböző betegtől származó izolátumot vizsgáltunk (ebből 68 származott intenzív osztályokról). Ezek közül 71,4% (65/91) volt multirezisztens (MACI). A génkimutatás irodalomból átvett PCR-k segítségével történt. Az Acinetobacter izolátumokban az aminoglikozid modifikáló aac (3’)-IIa, aac (6’)-Ib, ant (2”)-Ia, ant (3”)-Ia, aph (3’)-Ia és az aph (3’)-VIa gének, valamint négy tetraciklin efflux pumpát kódoló gén, a tet(A), tet(B), tet(C) és tet(E) jelenlétét vizsgáltuk.
Az aminoglikozid rezisztenciát biztosító gének közül aac (6’)-Ib 48,4%-ban (44/91), ant (2”)-Ia 6,6%-ban (6/91), ant (3”)-Ia 64,8%-ban (59/91), aph (3’)-Ia 42,9%-ban (39/91), aph (3’)-VIa pedig 82,4%-ban (75/91) volt kimutatható az izolátumokban, aac (3’)-IIa nem fordult elő. A tetraciklin rezisztenciát eredményező tet(A) 15,4%-ban (14/91), tet(B) 24,2%-ban (22/91) volt megtalálható, tet(C) és tet(E) nem volt kimutatható. Az izolátumok 69,2%-a (63/91) hordozott I-es típusú integront, ezek között eddig szekvenálással három félét azonosítottunk.
Az aminoglikozid rezisztencia genotípus 47 esetben magyarázta a fenotípust, 44 izolátum esetén további rezisztenciagének szerepe valószínű. A tetraciklin rezisztencia esetén a genotípus magyarázta a fenotípust 74 esetben, 8 esetben más rezisztencia gén állhat a rezisztencia hátterében, 9 esetben pedig a fenotípusos vizsgálat fals érzékeny eredményt adott.
Az aminoglikozid rezisztencia az Acinetobacter spp. körében nagyon elterjedt, mindössze 2 izolátum volt érzékeny. A 65 multirezisztens izolátum közül 35 volt tetraciklin érzékeny, de a fenotípusos vizsgálat fals érzékeny eredményei miatt a tetraciklinek alkalmazása óvatosságot igényel. Adataink alapján felvetődik, hogy a növekvő amikacin használat szerepet játszhat az Acinetobacter spp. egyre gyakoribbá válásában Egyetemünkön.