A hátrányos helyzet egyik legfontosabb kockázati tényező az alacsony iskolai végzettség, amelynek hátterében egyéni és családi tényezők is állnak, s amely gyakran intergenerációs jellegű. Vizsgálatomban összefüggést kerestem egy taktaközi kis faluban az iskolai végzettség és egyes egyéni, a lelki egészség és az önbizalmat jellemző indikátorok, az iskolával kapcsolatos pozitív érzelmek, valamint családi tényezők közt kérdőíves módszerrel. A célcsoportot a falu felnőtt lakói képezték, kétlépcsős mintavétellel. A kérdőívek kitöltése önkéntes és névtelen volt. 55 főt kerestem meg, visszautasítás nem volt. A megkérdezettek átlagéletkora 38,9 év (SD: 11,6), 69% nő. Egy háztartásban átlag 3,8 fő élt együtt, a gyermekek átlagos száma 2,2. A megkérdezettek 51%-ának rossz vagy nagyon rossz az anyagi helyzete, közel 35%-uk romának vallotta magát; mintegy egyharmaduk iskolai végzettsége legfeljebb 8 osztály, de ötödrészük felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A megkérdezettek egyharmada rossznak vagy nagyon rossznak ítélte meg az egészségi állapotát. A koherencia-érzés átlaga szignifikánsan alacsonyabb (p<0,000), a pszichés stressz mértéke pedig szignifikánsan magasabb (p<0,000) volt a vizsgált mintában, mint a korosztályra reprezentatív magyar átlag. Az iskolázottság szignifikánsan pozitív módon függött össze a koherencia-érzéssel (p=0,021), és csökkentette a pszichés stressz mértékét (p=0,051). Az iskolába járással kapcsolatos pozitív érzelem ugyancsak szignifikánsan emelte a koherencia-érzést (p=0,001) és csökkentette a pszichés stresszt (p=0,010). A magasabb iskolai végzettségűek körében szignifikánsan magasabb volt a kedvezőbb egészségi állapotúak aránya (p=0,002); alacsonyabb volt a magukat romának vallók aránya (p=0,026). Szignifikáns összefüggés volt az iskolai végzettség és az anyagi helyzet közt is (p=0,005). Az iskolai végzettség és egészségi állapot közötti szoros kapcsolat kimutatható volt ebben a viszonylag kis létszámú mintában is. A hátrányos helyzetű, kisebbséghez tartozó és/vagy kedvezőtlen anyagi helyzetű népességcsoportok iskolázottságának javítása nemcsak gazdasági, hanem népegészségügyi prioritás is kell legyen.