A nyugalmi szívfrekvencia szerepe akut myocardiális infarktus során stent implantációt követő instent restenosis kialakulásában

Az irodalomból ismert, hogy a myocardiális infarktus kapcsán végzett stent implantációkat követően az első 6 hónap során a betegek közel 10-20%-ban alakul ki instent restenosis. A közelmúltban végzett klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a nyugalmi szívfrekvencia csökkentése alacsonyabb ischemiás cardiovasculáris eseményrátát eredményez. Nincs adat azonban arra, hogy milyen összefüggés van a nyugalmi szívfrekvencia és az instent restenosis kialakulásának gyakorisága között.
Cél: A nyugalmi szívfrekvencia instent restenosisra gyakorolt hatásnak vizsgálata akut mycardiális infarktus miatt stent implantáción átesett betegek esetében.
Módszer: A vizsgálatban 521 akut myocardiális infarktus miatt 2007-ben primer PCI-val kezelt beteg adatait elemeztük az infarktus jelentkezésétől a 6. hónapos utánkövetésig. 31 beteg esetben kellett instent restenosis miatt 6 hónapon belül újabb PCI-t végezni (’R’ csoport: 21 férfi, átlagéletkor: 63). A kontroll csoportban (’K’) 112 randomszerűen kiválasztott beteg adatait dolgoztuk fel (83 férfi, átlagéletkor: 62). A klinikai és a PCI adatai mellett rögzítettük a kórházból való távozás előtti, ill. az 1. 3. és 6. hónapos vizsgálatok során mért nyugalmi szívfrekvenciát.
Eredmények: Nem találtunk lényeges különbséget az ’R’ és a ’K’ csoportokban a restenosis kialakulásában szerepet játszó ismert rizikófaktorok között. Nem adódott szintén szignifikáns különbség a nyugalmi szívfrekvenciák átlagában. Amennyiben a stent hossza szerint válogattuk ki mindkét csoportból azokat a betegeket, ahol hosszú stent (>18 mm) került implantálásra, akkor az instent restenosist elszenvedett betegek esetében szignifikánsan magasabbnak adódott a nyugalmi szívfrekvenciák átlaga (’R’: 75,7/min (CI 70,5-80,8); ’K’: 70,37/min (CI 68,7-71,9); p=0,03)
Konklúzió: Akut myocardiális infarktus miatt végzett primer PCI-t követően a coronáriákba implantált hosszú stentek esetében a megfelelő dózisú terápiával elért alacsonyabb nyugalmi szívfrekvencia hozzájárulhat az instent restenosis gyakoriságának csökkentéséhez, hiszen az eredmények azt sugallják, hogy ebben a betegcsoportban a nyugalmi szívfrekvencia az instent restenosis független rizikófaktora.