Az RXR alfa és RAR alfa magreceptorok ligandfüggő degradációja - egy ismert jelenség új szemszögből

A magreceptorok családjába tartozó retinoid X receptor (RXR) és retinsav receptor (RAR) meghatározó szereppel bír az egyedfejlődésben, differenciációban, és a szervezet homeosztázisában. Mindkét receptornak alfa, béta, és gamma izotípusa létezik, amelyek különböző szöveti expressziós mintázatot mutatnak. Endogén ligandjaik A-vitamin (retinol) származékok: all-transz retinsav (RAR agonista) és 9-cisz retinsav (RAR, RXR agonista).
Az RXR számos magreceptorral heterodimert képez. Az RXR/RAR heterodimer a retinoidok indukálta jelátvitel legfontosabb funkcionális egysége. Fontos annak megértése, hogy a hormonális szignál hogyan szűnik meg, azaz a ligand által aktivált receptor kikapcsolása hogyan történik. Az RXR és RAR ligandkötést követő degradációja a proteaszómákban valószínűleg fontos szabályozója a retinoid szignál nagyságának és időtartamának.
Mindeddig a degradáció tanulmányozásának leginkább használt módja a Western blot technikával végzett fehérjekimutatás volt, amely azonban viszonylag nehezen kvantifikálható, és a sejtek halmazainak átlagáról ad információt. Mi egy olyan módszer beállítását tűztük ki célul, amiben egyes sejtcsoportok vagy akár az egyes sejtek szintjén közelíthető meg ez a folyamat. Áramlási citométeren vizsgáltuk különböző idejű ligandkezelésekkel a degradáció időbeli lefolyását. Ehhez RXR alfa, illetve RAR alfa zöld fluoreszcens fehérjével (GFP-vel) fúzionáltatott formáját stabilan expresszáló HeLa sejtvonalakat használtunk. Így a sejtek fluoreszcencia intenzitásának változása megmutatja a degradáció lefolyásának időfüggését. A sejtek mRNS szintjének mérésével azt is megvizsgáltuk, vajon a receptorok degradációjának hatására változik-e szintézisük mértéke.
Eredményeink azt mutatják, hogy az agonista kezelést követő degradáció a két receptor esetében eltérő dinamikájú, körülbelül az első 12 órában a legintenzívebb. A receptor aktiváció 24 órán belül nem okozott lényeges változást az mRNS szintekben.
A beállított módszer lehetőséget biztosít arra, hogy megvizsgáljuk a degradációs folyamat részleteit, és az abban szerepet játszó tényezőket meghatározzuk.