Szegregált telepek felmérése Északkelet-Magyarországon

2012-ben 4 éves program indult a svájci kormány pénzügyi támogatásával a háziorvosi alapellátás olyan átalakítására, amely az eddigieknél nagyobb mértékben segíti a népbetegségek megelőzését és javítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, elsősorban hátrányos helyzetű romák körében. Ennek a modelljét Északkelet-Magyarország 24 háziorvosi körzetében kell megvalósítani olyan körzetekben, ahol a roma lakosság aránya az országos átlagnál magasabb. A program eredményeit előre meghatározott indikátorok révén kell követni, amelyek szükségessé teszik a roma népesség létszámának meghatározását a modellprogramban működő körzetek lakossága körében. Ez az etnikai hovatartozás önbevallása alapján elvileg lehetséges volna, de gyakorlatilag adatvédelmi okok miatt körülményes. A hátrányos helyzetű roma lakosság létszámának meghatározását ezért indirekt módon, telepeken lakók felmérésével végeztük el.
Telepként definiáltuk azokat a legalább 4 lakásból álló településrészeket, amelyek lakásai alacsonyabb komfortfokozattal, alacsonyabb minőséggel, magasabb laksűrűséggel, egészségtelen elhelyezkedéssel hátrányosan különböznek a település jellegzetes lakókörnyezetétől. Egy, a Népegészségügyi Kar által korábban végzett telepfelmérés módszertana alapján kérdőívet állítottunk össze a telepek elhelyezkedésére, közműellátására, a telephez tartozó lakóegységek és az ott lakók számára vonatkozóan. Az adatokat egyetemisták gyűjtötték helyszíni bejárás során, 2012 decemberében.
A programba bevont 24 háziorvosi körzet 13 településen helyezkedik el 4 északkelet-magyarországi megye 4 különböző kistérségében, ahol összesen 41 telepet azonosítottunk, amelyeken 1509 házban 8191, döntően roma származású ember lakik. A legnagyobb számú telepet a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfalui járásban találtuk (13 db), amelyen összesen 3096 fő lakik 699 lakásban. Csaknem minden telepen van áramellátás, de nincs vízvezeték a telepek 12%-án, és nincs csatornázás 68%-ukban. A leggyakoribb környezeti probléma az illegális szemétlerakás és szilárd burkolatú úttól való távolság. Az azonosított telepeken élők hátrányos helyzetűnek tekinthetők, és indokolt a rájuk irányuló kiemelt figyelem a program során.