A DEOEC-en kezelt ROP-os betegek: Kezelési standardok változása

Cél: a DEOEC Perinatalis Intenzív Centrumaiban a koraszülöttek szemészeti szűrése és kezelése az utóbbi tíz évben kétféle stratégia szerint zajlott. A két módszert hasonlítottuk össze olyan szempontból, hogy melyik jelent a gyermek számára kevesebb megterhelést, általános szempontból.
Betegek és módszerek: 2003 és 2012 között a DEOEC két Perinatalis Intenzív Centrumában gondozott 2182 fekvőbeteg koraszülött páciens adatainak retrospektív vizsgálatát végeztük el.
Feljegyeztük a születéskori gestatiós kort, súlyt, az anya terhessége alatt ismert, koraszülést befolyásoló esetleges tényezőket, a gyermek általános gyógyszeres kezelését, az iker állapotot, az esetleges légzéstámogatást, illetve részletesen rögzítettük a szemészeti leírást, ROP jelenlétét, annak változását, a kezeléshez szükséges altatások számát, a photocoagulatiós kezelések pontos adatait.
A vizsgált koraszülötteket két csoportra osztottuk aszerint, hogy a kezeléseket a korábbi rendszer szerint általában több ülésben, vagy az újabb rendszer szerint lehetőség szerint egy ülésben végeztük. A kapott adatokat elemeztük.
Eredmények: A nemzetközi irodalom szerint ajánlott lehetőség szerinti egy ülésben, betegágy mellett végzett kezelés csökkenti a koraszülött altatásával járó általános megterheléseket. Saját adataink feldolgozásával szintén erre az eredményre jutottunk.
Következtetés: Mindenképp ajánljuk a koraszülöttek szemészeti szűrésében és kezelésében a lehetőség szerinti betegágy melletti, egy ülésben végzett kezeléseket, a kis betegek későbbi életminőségének javítása céljából.