A psoriasis a lakosság 1-2%-át érinti, gyakorisága és életminőségre kifejtett hatása miatt az egyik legjobban vizsgált bőrgyógyászati kórkép. Kialakulásában gyulladásos citokinek, elsősorban a tumor nekrozis faktor alfa (TNFa), interferon gamma (IFg), interleukin 6 és 10 (IL6 és IL10) játszik szerepet. A D vitamin immunszupresszív hatását és így lehetséges terápiás alkalmazását a gyulladásos megbetegedésekben fokozott érdeklődés kíséri. Az irodalomban számos adat szól amellett, hogy a D-vitamin ellátottság befolyásolja a psoriasis súlyosságát.
Vizsgálataink célja az volt, hogy megállapítsuk a psoriasisos betegek tüneteinek súlyossága, valamint a vérben jelenlevő D vitamin szintek és citokinek (TNFa, IFg, IL6 és IL10) között lévő kapcsolatot, illetve új, eddig nem ismert összefüggéseket azonosítsunk a D vitamin hatása és a vizsgált gyulladásos fehérjék (ferritin, CRP) jelenléte között.
Vizsgálatainkban, olyan nemzetközileg elfogadott mérőszámokat használtunk, mint a Psoriasis Area and Severity Index (PASI), valamint a Dermatology Life Quality Index (DLQI), melyek alkalmasak a psoriasisos tünetek súlyosságának, valamint az életminőséget befolyásoló hatásának meghatározására és annak alakulásának követésére. A D vitamin szintet kromatográfiás módszerrel, míg a citokin szinteket ELISA módszerrel határoztuk meg. Emellett komplex anamnézist vettünk fel a betegektől, a psoriasis mellett egyéb betegségeikre vonatkozóan, további laborvizsgálati méréseket elvégezve, mint vérkép, szérum kalcium, foszfát, kreatinin és urea szintek mérése.
Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a klinikai tünetek súlyossága a keringő D vitamin szintjével reciprok összefüggést mutat, míg a gyulladásos fehérjék jelenléte a vérben a tünetek súlyosságával nem minden esetben mutat szoros összefüggést. Vizsgálataink további célja, hogy D vitamin alkalmazása mellett vizsgáljuk a TNFa szintjének alakulását, illetve TNFa gátló kezelések mellett a D vitamin jelenlétét psoriasisos betegekben.