A széles spektrumú béta laktamáz (ESBL) egy béta-laktám multirezisztenciát eredményező enzim, amely a karbapenemeken kívül gyakorlatilag minden béta-laktám antibiotikumot inaktiválni képes. Főként bélbaktériumokban fordul elő, amelyek fontos nozokomiális patogének, az ESBL közvetítette multirezisztenciájuk komoly klinikai problémát okoz. A Magyarországon elterjedt ESBL-ek három genetikai csoportba tartoznak, SHV- és TEM típusú ESBL-ek, amelyek elsősorban plazmidjárványokat okoznak, és a klonálisan terjedő CTX-M típus.
Célunk az volt, hogy hazánkban első alkalommal felmérjük az ESBL termelő baktériumok előfordulását a közösségben, tünetmentes hordozó személyekben.
2009 április és 2009 szeptember között összesen 807 tünetmentes személy székletmintáját vizsgáltuk, ebből 571 (116 férfi, 455 nő, átlagéletkor 32,9 év) volt munkaalkalmassági vizsgálatra beküldött, és 236 (93 férfi, 143 nő, átlagéletkor 66,3 év) volt bentlakásos intézménybe költözéshez kapcsolódó szűrővizsgálatra beküldött székletminta. A vizsgálatokat 2 mg/l cefotaximmal kiegészített eozin-metilinkék agaron végeztük, a kitenyészett izolátumokat hagyományos módszerekkel azonosítottuk, és elvégeztük az ESBL fenotípus kimutatását kettős korong módszerrel. A pozitív izolátumokból elvégeztük a hazánkban gyakran előforduló ESBL gének (TEM, SHV, CTX-M) kimutatását, irodalmi PCR módszerek felhasználásával.
A 807 személyből 33 (4,1%) volt ESBL hordozó, ez a munkaalkalmassági minták esetén 2,5% (13/571), az intézeti elhelyezés miatti szűrőminták esetében 8,1% (19/236) volt. A földrajzi eloszlás homogén volt, a nemek aránya azonban megoszlott, a férfiak között volt lényegesen több hordozó mindkét vizsgált csoportban. A CTX-M gént hordozó izolátumok aránya 57,1% illetve 63,2% volt.
Az intézeti elhelyezést igénylők közötti nagyobb hordozó arány valószínűleg a csoport tagjainak magasabb életkorából és gyakoribb kórházi ellátásából adódik. A sokkal fiatalabb munkaalkalmassági szűrésen részt vevők (nővértanulók, gyermekgondozók, stb.) közötti prevalencia azonban jelzi, hogy magas a hordozók aránya a normál populációban is, ami jelentős fertőzőforrás lehet a közösségben, illetve nozokomiális járvány kiindulópontja lehet.