Háttér: A bal kamra hypertrophia jelentős cardiovascularis rizikófaktor; növeli az angina pectoris, a myocardialis ischaemia és infarktus, a pangásos szívelégtelenség, a hirtelen szívhalál és a stroke kockázatát. A hypertrophia diagnosztizálható EKG, echocardiographia, CT, MRI segítségével. Az irodalom szerint a septum vastagsága 12mm alatt fiziológiás, magasabb érték esetén hypertrophiáról beszélünk. Echocardiographiaval lehetőség van a bal kamra tömegének kiszámítására, melyhez a diastoles bal kamra átmérőt, a septum és a posterior fal vastagságát kell meghatározni.
Célkitűzések: Az interventricularis septum vastagságának mérési pontosságát vizsgáltuk a DEOEC Kardiológiai Intézet echocardiographiás laborjának mérései alapján.
Módszerek: Vizsgálatunkban az echocardiographiás laborban 2008 márciusában megjelent 44 férfi és 36 nőbeteg adatait elemeztük retrospektív módon. Vizsgálatunkba olyan betegeket vettünk be, akik szívultrahangos vizsgálatai között maximum egy hónap telt el, és ez idő alatt sem klinikai jelentőséggel bíró beavatkozás, sem állapotváltozás nem történt. Összesen 103 olyan adatpárt találtunk, amely megfelelt a vizsgálat elvégzésére. Varianciaanalízissel határoztuk meg az egy betegen belüli mérések variabilitását.
Eredmények: A 12 mm-es cutoff-érték közelében a bizonytalanság nem csökkent, értéke olyan, mint a nagyobb valószínűséggel hypertrophiás ill. nem hypertrophiás esetekben. A mérési eredménynek a 12 mm-es cutoff-tól +/-1 mm-es eltérése esetén 80%-os bizonyosság adódott arra vonatkozóan, hogy a septum tényleges vastagsága a cutoff-tól a vélelmezett irányban tér el.
Konklúzió: A cutoff-érték közelében hasznosabb lenne a mérési pontosság növelése, amire lehetőséget adhat az M-mód mérés kapcsán a Resolution funkció használata, illetve a parasternalis hossz- és keresztmetszeti képen is elvégzett mérés. A bal kamra hypertrophia diagnózisát segíthetik egyéb paraméterek, például a bal kamra tömegének számítása, valamint az ultrahang és EKG jelek együttes értékelése.