Orvostörténeti kutatásaim célja a legújabb kori magyar egészségügyi apparátus közvetlen előzményének a vizsgálata volt, bemutatva azt, hogy voltaképpen egyetlen orvosnemzedék hogyan alakította át a majdnem középkorinak mondható egészségügyet és építette ki az újat, mely nemcsak európai-, de világszínvonalon is kiemelkedő teljesítmény volt.
Az előadás a Balassa János munkásságához illetve az ő nevével ismertté vált orvosi körhöz kapcsolódó egészségügyi reformmal, valamint a Balassa-féle iskola fejlődésével foglalkozik. A történéseket az előzmények tükrében tárgyalja, visszamenőleg a nagyszombati orvosi kar felállásától a reform kidolgozásán, valamint annak aspektusain át bezárólag Balassa halálának évéig.
Az előzmények tárgyalása hivatott bemutatni, hogy az 1840-es éveket megelőzően milyen helyzetben volt az egészségügy, milyen hiányosságai, elmaradásai voltak. Az 1820-as évektől egyre inkább megmutatkozó elmaradások tulajdonképpen két ''reformnemzedéket'' neveltek ki, akik közül a ''Balassa-kör'' néven ismertté vált csoport kidolgozta a megújítás fő irányvonalait. Ezen reformirányelveket részletesen elemezni kívánom.
Sajnos közben az 1848-as forradalom, majd a szabadságharc elodázta az intézkedések kivitelezését. A Balassa János mellett vezető szerepet vállalók, így Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor, Semmelweis Ignác, továbbá az ezen körhöz később csatlakozók újrakezdeni kényszerültek munkájukat.
Mégis, késve bár, de az eredeti elgondolások mentén újat hoztak úgy az ellátás, mint az oktatás, és az intézményi rendszer működése terén is.