Candida soyae, mint félrediagnosztizált opportunista patogén

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2013/2014. tanév
Tagozat: 
Kísérletes immunológia, mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Bubnó Orsolya

Előadás adatai

Előadás címe: 
Candida soyae, mint félrediagnosztizált opportunista patogén
Összefoglaló: 

A 16 hónapos kislánynak bal frontalis lebenyi atípusos teratoid-rhabdoid tumort diagnosztizáltak. A tumor sebészi eltávolítása után a Magyar Agytumor 3 év alatti High Risk Protokoll szerinti kemoterápiás kezelésben részesült. A hospitalizáció alatt elégtelen per os táplálása miatt parenteralis táplálás indult, valamint műtét során a jejuno-ilealis átmenetnél tehermentesítő szonda beültetése és stoma-képzés történt. Testtömeg csökkenése miatt teljes parenteralis és szondán keresztüli táplálás vált szükségessé. A klinikán való tartózkodása alatt perifériás vérből és kanülből vett haemoculturákból 14 alkalommal tenyészett ki Candida sake. A candidemia több hetes váltott, amphotericn B, flukonazol és vorikonazol terápia eredményeképpen szűnt csak meg.
Ebben az évben (2012) a C. sake, mint nagyon ritkán előforduló kórokozó 6 másik betegből is izolálásra került a Laboratóriumunkban szénhidrát asszimilációs módszerrel. Molekuláris biológiai módszerekkel a hét különböző betegtől származó izolátumok közül 4 Candida soyae-nak (mint az esettanulmányban izolált gombák), 2 C. albicans-nak míg 1 darab C. tropicalis-nak bizonyult.
A négy különböző betegtől származó és a referencia C. soyae törzs további vizsgálatát végeztük el a legfontosabb antifungális szerek iránt. Az RPMI-1640-ben elvégzett idő-ölés kísérletek alapján az amphotericin B >=1 mg/L koncentráción fungicid hatású volt, míg a triazolok és az echinocandinok a klinikailag elérhető koncentrációkon fungisztatikus hatásúak.
A világirodalomban először írtuk le a szójababból izolálható C. soyae-nak a kóroki szerepét humán betegségben. Az esettanulmányban szereplő izolátum valószínűleg a szójatartalmú, szondán keresztül történő táplálás során került be a kis beteg szervezetébe, amit a széles spektrumú antifungális kezelés nem volt képes eliminálni, a folyamatos szójatartalmú táplálás miatt. Eredményeink megerősítik, hogy neutropéniás betegek esetén a környezetben előforduló kórokozók bármelyike képes lehet invazív megbetegedést okozni.

1. témavezető adatai
Név: 
Majoros László
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Orvosi Mikrobiológiai Intézet
Díj: 
különdíj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program