Mozgásérzékelő: Lehet új vizsgálati módszer sclerosis multiplexben?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2013/2014. tanév
Tagozat: 
Neurológia, neurovaszkuláris medicina, pszichiátria
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Soltész Judit

Előadás adatai

Előadás címe: 
Mozgásérzékelő: Lehet új vizsgálati módszer sclerosis multiplexben?
Összefoglaló: 

Bevezetés: Sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek rokkantságát a fizikális és kognitív funkciók károsodása okozza. A DE Neurológiai Klinikán egy új vizsgálati módszer a végtagokra helyezhető gyorsulásmérőt tartalmazó érzékelő, alkalmazhatóságát bizonyították a mozgászavarral járó stroke betegek állapotának követésére.
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a mozgásérzékelő készülék alkalmazhatóságának tesztelése volt különböző súlyossággal jellemezhető SM betegekben.
Betegek és módszerek: A vizsgálatban 55, a Neurológiai Klinika neuroimmunológiai szakrendelésén gondozott SM beteg vett részt. A neurológiai tünetek súlyosságát a Kurtzke-féle EDSS pontszámmal, MFSC teszttel, az életminőséget rontó nem motoros tüneteket SDMT, MSNQ, FIS teszttel, 13 és 21 kérdésből álló Beck-féle depresszió kérdőívvel mértük. A mozgásérzékelővel: 8 m séta, 100 m séta, Romberg helyzetben állás, csillagjárás, vakjárás, alsó és felső végtagi célkísérletek, Touch-reflex, Moede-féle zsinóros tábla tesztet végeztünk. Méréseinket EDSS pontszám szerint enyhe (EDSS: 0-2), közepesen súlyos (EDSS: 2,5-4) és súlyosan (EDSS: 4,5-8) fogyatékos, a betegségtartam alapján rövidebb (0-8 év) és hosszabb (9-31 év) kórlefolyású csoportban hasonlítottuk össze [STATA (12 verzió)].
Eredmények: Az 55 SM beteg (életkor: 37,2±9,4 év; betegségtartam: 9,9±7,5 év; EDSS: 3,0±1,8) vizsgálatakor a „mozgásminta” a 8 m séta esetében a betegségtartammal és a betegség súlyosságával, a 100 m séta, célkísérletek, zsinóros tábla teszt során a betegség súlyosságával korrelált (p<0,05). A kognitív funkció (PASAT: 48-40-29, SDMT: 56-45-27) szignifikánsan jobb (p<0,05) volt a kevésbé súlyos csoportban. Betegeinkben a depresszió (13 %) és fatigue (58 %) megjelenése sem a betegség tartamával, sem az EDSS pontszámmal nem függött össze.
Következtetés: Betegeink mobilitás csökkenése a kognitív funkciók károsodásával társult. A depresszió nem volt gyakori. A hangulatváltozás és a fatigue a betegség súlyosságától és tartamától függetlenül jelentkezett. A mozgásérzékelő, mint új vizsgálati módszer alkalmazása a betegség súlyosságának értékelésére további vizsgálatokat igényel.

1. témavezető adatai
Név: 
Csépány Tünde
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Neurológiai Klinika

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program