Új antitrombin mutációk karakterizálása

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2013/2014. tanév
Tagozat: 
Laboratóriumi medicina, klinikai mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Udvari Ágnes
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Speker Marianna

Előadás adatai

Előadás címe: 
Új antitrombin mutációk karakterizálása
Összefoglaló: 

A vénás tromboembólia a fejlett társadalmakat érintő egyik leggyakoribb morbiditási és mortalitási tényező. A hátterében álló genetikai tényezők egyike az antitrombin (AT) deficiencia. Az AT deficienciák mennyiségi (I-es típus), vagy minőségi (II-es típus) zavarok lehetnek. Ez utóbbiak érinthetik a reaktív helyet (IIRS), a heparin kötő régiót (IIHBS), de pleiotrop (IIPE) hatások is ismertek. A deficienciák hátterében álló mutációk heterogének, ma több mint 200 különböző okozati mutáció ismert. Az AT mutációk következményeinek biokémiai vizsgálatáról és a genotípus-fenotípus összefüggésekről azonban hiányos az irodalom. Intézetünkben az elmúlt 6 évben 128 AT deficiens beteget diagnosztizáltunk és azonosítottuk a deficiencia hátterében álló mutációkat.
Munkánk célja az volt, hogy az AT deficienciák hátterében álló 3 új, aminosavcserével járó mutációt (p.Pro205Leu, p.Asn450Ile és p.Gly456delinsAla-Thr) fehérje szinten karakterizáljuk.
Az AT deficiens betegek plazmájából az AT aktivitás meghatározása FXa alapú funkcionális teszttel, míg az antigén szint mérése immunnefelometriás módszerrel történt. A patogén mutációk kimutatását fluoreszcens direkt szekvenálással végeztük. Az új mutációk vizsgálatához előállítottuk a vad típusú és mutáns plazmidokat helyspecifikus mutagenezissel, majd azokat humán sejtvonalba (HEK293) transzfektáltuk. Az expresszált fehérjék koncentrációját a sejtek médiumából, illetve a sejtlizátumból ELISA módszerrel határoztuk meg. A vad típusú és mutáns fehérjéket Western-blotting technikával is vizualizáltuk, majd intracellulárisan lokalizáltuk immunfluoreszcens jelölés segítségével konfokális lézer szkenning mikroszkópiával.
A sejteken belül a p.Pro205Leu és a p.Gly456delinsAla-Thr mutánsok a vad típushoz hasonló mennyiségben, a p.Asn450Ile mutáns jóval alacsonyabb koncentrációban volt jelen. A sejtek médiumában csak a vad típusú AT volt megfigyelhető. A mutáns fehérjék az intracelluláris transzport késői szintjén akadtak el.
Mindhárom mutánsra jellemző a szekréciós zavar, a p.Asn450Ile mutáns esetében felmerül csökkent mRNS szintézis lehetősége is.

1. témavezető adatai
Név: 
Bereczky Zsuzsanna
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Klinikai Kutató Központ
2. témavezető adatai
Név: 
Gindele Réka
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Klinikai Kutató Központ
Díj: 
2. díj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program