Osler-Rendu-Weber kór molekuláris genetikai hátterének vizsgálata

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2013/2014. tanév
Tagozat: 
Laboratóriumi medicina, klinikai mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Fedorishka Viktoriya

Előadás adatai

Előadás címe: 
Osler-Rendu-Weber kór molekuláris genetikai hátterének vizsgálata
Összefoglaló: 

Az Osler-Rendu-Weber, autoszomális domináns öröklődésmenetet mutató herediter haemorrhagiás teleangiectasiákat (HHT) okozó betegséget a 19. század vége óta ismerjük. Tünetei a gyakori visszatérő orrvérzéstől, az igen súlyos gasztrointesztinális vérzésekig különböző formában megjelenhetnek. A változó súlyosságú arteriovenosus (AV) malformációk főként a bőrön, nyálkahártyákon, belső szerveken jelennek meg, melyek közül elsősorban a tüdő, a máj valamint az agyi érintettség okozza a legsúlyosabb következményeket. A betegség nem gyakori, előfordulása az európai populációkban kb. 1:10000. A HHT kialakulásának hátterében több gén számos különböző mutációja állhat, ezek elsősorban az ENG, az ACVRL1, ritkábban a SMAD4 gének mutációi.
Munkánk során 2013 május és december között az Északkelet-magyarországi régióból származó, súlyos vérzéses tüneteket mutató, klinikum alapján egyértelműen HHT-ben szenvedő 6 család (összesen 40 személy) szűrése történt a betegséget okozó két leggyakoribb gén tanulmányozásával.
A HHT hátterében álló mutációk igazolására perifériás vérből történő DNS izolálást követően saját tervezésű primerekkel PCR reakciókat, majd fluoreszcens direkt szekvenálást végeztünk ABI 3130 Genetic Analyzer-en. A szekvenciák elemzése HHT mutációs adatbázisok alapján történt.
Az ENG génre nézve három ismert, különböző patogén mutáció fordult elő a vizsgált személyeknél. Az első családban a c.817-2A>C, a másodikban a c.816+5G>A, a harmadikban a c.360+1G>A splicing defektust okozó mutációkat detektáltuk, az érintett személyeknél heterozigóta formában. Az ALK1 gén esetében egy új, feltehetően pathogén mutációt találtunk, mely 3 különböző család 7 tagjánál fordult elő (c.625+1 G>C), mindenkinél heterozigóta formában.
Eredményeink alapján levonható az a következtetés, hogy a klinikailag jól karakterizált betegek esetében a mutációs találati arány az ENG és ACVRL1 génekben igen magas. Az utóbbi mutáció kizárólagossága, illetve halmozódása a közvetlen rokonsági kapcsolatban nem lévő családok között alapító hatás lehetőségét veti fel.

1. témavezető adatai
Név: 
Bereczky Zsuzsanna
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Klinikai Kutató Központ

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program