Aminoglikozid rezisztencia mechanizmusok előfordulása klinikai Escherichia coli izolátumokban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2013/2014. tanév
Tagozat: 
Kísérletes immunológia, mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Fontos Gábor

Előadás adatai

Előadás címe: 
Aminoglikozid rezisztencia mechanizmusok előfordulása klinikai Escherichia coli izolátumokban
Összefoglaló: 

Az aminoglikozidok szelés spektrumú antibiotikumok, melyek a riboszóma 30S alegységéhez kapcsolódnak, ez által gátolják a bakteriális fehérje szintézist. Gyakori alkalmazásuknak köszönhetően fokozódik a rezisztencia terjedése. Munkám során megvizsgáltam, hogy az Escherichia coli klinikai izolátumok tartalmaznak-e aminoglikozid modifikáló enzimeket kódoló géneket, valamint integronokat.
A munka során 114, 2011-ben izolált klinikai E. coli izolátumot vizsgáltam, melyek a DE OEC Sebészeti Klinikájáról származtak. Az izolátumok fajazonosságát species specifikus PCR-rel ellenőriztem. Az izolátumokban PCR-rel kerestem az öt, Gram-negatív bélbaktériumokban leggyakrabban előforduló modifikáló enzim génjét; két acetilázt (aac(3’)-IIa, aac(6’)-Ib), két nukleotidil-transzferázt (ant(2”)-Ia, ant(3”)-Ia) és egy foszforilázt (aph(3’)-Ia) kódoló gént vizsgáltam. Emellett megvizsgáltam az I-es és II-es típusú integronok hordozását is. A rezisztenciagének előfordulási adatait a munkacsoport korábbi 2006-2007-es mintákon végzett hasonló vizsgálatának eredményeihez hasonlítottam, a statisztikai analízis khi négyzet próba vagy Fisher egzakt teszt segítségével történt.
Az izolátumok közül az aac(3’)-IIa gén 8 (7,0%), az aac(6’)-Ib gén 5 (4,4%), az ant(2”)-Ia gén 2 (1,8%), az ant(3”)-Ia gén 20 (17,5%), az aph(3’)-Ia gén 4 (3,5%) izolátumban volt megtalálható. A 114 izolátum közül 24 (21,1%) hordozott I-es típusú, míg 5 (4,4%) II-es típusú integront. Ezek közül egy izolátum mindkét integront hordozta. A 2006-2007-es vizsgálathoz képest mindegyik gén előfordulása csökkent, de statisztikailag szignifikáns csökkenést csak az aph(3’)-Ia gén gyakorisága esetén találtam.
A korábbi tanulmányhoz hasonló gyakoriságok arra utalnak, hogy a változó antibiotikum használat kevéssé befolyásolta a rezisztenciagének előfordulásának alakulását.

1. témavezető adatai
Név: 
Kardos Gábor
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Orvosi Mikrobiológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Mózes Julianna
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Orvosi Mikrobiológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program