Mesenchymális tulajdonságú őssejtek immunszuppresszív hatásának vizsgálata monocita- eredetű dendritikus sejtekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2013/2014. tanév
Tagozat: 
Kísérletes immunológia, mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Miltner Noémi

Előadás adatai

Előadás címe: 
Mesenchymális tulajdonságú őssejtek immunszuppresszív hatásának vizsgálata monocita- eredetű dendritikus sejtekben
Összefoglaló: 

A dendritikus sejtek (DC) kiemelkedő szerepet játszanak az immunrendszer mozgósításában, a természetes és szerzett védelmi rendszerek összehangolt működésében. Irodalmi adatokból ismert, hogy a csontvelői eredetű humán mesenchymális őssejtek (MSC) hatékonyan gátolják a gyulladást előidéző monocita- eredetű DC-ek (moDC) funkcióit, így az immunszuppressziót célzó sejtterápiás eljárások ígéretes komponensei lehetnek. Az MSC-ek csontvelőből izolálható mennyisége korlátozott, számos munkacsoport dolgozik az MSC jellegekkel bíró sejtvonalak alkalmazási lehetőségeinek optimalizálásán. Korábbi kutatási eredményeink során igazoltuk, hogy a mesenchymális sztóma-szerű sejtek (MSCl) az MSC-hez hasonló fenotípussal rendelkeznek és közvetlen kapcsolat révén, hasonló gátló hatást fejtenek ki a moDC-ek funkcióira. Jelenlegi munkánkban az MSCl sejtek hatásának tartósságát vizsgáltuk, 3 napon át MSCl-moDC kultúrában nevelt, majd izolált moDC-eken. Áramlási citometriás méréssel kimutattuk, hogy a citokin koktéllal történő aktiválás hatására a moDC-ek felszínén fokozódik a CD83 aktivációs marker, továbbá a lipid/glikolipidek felismerésre képes CD1a receptor expressziója, azonban MSCl sejtek jelenlétében, valamint a sejtek szétválasztását követően is gátlódik. ELISA módszer segítségével végzett kísérleteink eredményei szerint a kevert kultúra felülúszójában az IL-8 kemokin és az immunszuppresszív hatású IL-10 citokin koncentrációja magasabb volt, mint az aktivált moDC-ek felülúszójában. Szétválasztást követően a tovább tenyésztett moDC-ek IL-8 szekréciója fokozódott, ezzel ellentétben az IL-10 termelődése csökkent. Az MSCl sejtek jelenléte gátolta az aktivált moDC-ek IFN-γ szekrécióját, míg a kevert kultúrából izolált, tovább tenyésztett moDC-ek IFN-γ termelése a szétválasztást követően fokozódott. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy az MSCl sejtek tartóst hatást fejtenek ki a moDC-ekre. A továbbiakban ezt a jelenséget kívánjuk részletesen vizsgálni, követve az immunszuppresszív hatás kinetikáját és, hogy az MSCI sejtek képesek-e szabályozni a moDC-ek fagocitózisát. Reményeink szerint kutatásainkkal hozzájárulunk egy új potenciális MSC modell sejtvonal részletes megismeréséhez.

1. témavezető adatai
Név: 
Rajnavölgyi Éva
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Immunológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Bacskai Ildikó
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Immunológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program