A p30 és KCNE1, potenciális RXR heterodimer célgének vizsgálata MM6 és HL-60 sejtvonalakban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Molekuláris biológia, Fejlődésbiológia, Genetika, Bioinformatika, Genomika
Szerző(k):
Kajdi Róbert
Intézet:
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
Témavezető(k):
Dr. Nagy László
Gyöngyösi Adrienn

A peroxiszóma proliferátor aktivált receptor gamma (PPARg) lipid-aktivált transzkripciós faktor, a magreceptor-család tagja. Fontos szerepet tölt be a különböző fejlődési, differenciálódási folyamatokban (pl.: a placenta és a zsírszövet kialakulása). Szabályozza a zsírsavoxidációt, a lipoprotein anyagcserét és a glukóz homeoszázist.
Munkacsoportunk korábban kimutatta, hogy a PPARg mRNS és fehérje szinten is kifejeződik a dendritikus sejtek differenciálódásának a kezdetén. A PPARg aktiváció megnöveli a CD1d mRNS mennyiségét monocita eredetű dendritikus sejtekben, melyet egy éretlen, természetes-ölősejt szám növekedés követ, ami jelzi a magreceptor kiemelkedő szerepét az immunológiai folyamatokban is. A PPARg dendritikus sejtek differenciálódásában betöltött szerepének vizsgálatára mikroarray analízist végeztünk humán perifériás vérből izolált monocitákból és Rosiglitazone (szintetikus PPARg ligand) kezelt in vitro differenciáltatott dendritikus sejtekből származó mintákon. Ezzel a módszerrel számos potenciális célgént fedeztünk fel, mely gének nagy részének PPARg-függő szabályozása tisztázatlan maradt.
Kísérleteim során két potenciális célgén (p30 és KCNE1) PPARg-függő szabályozását vizsgáltam. A mikroarray analízisek szerint ennek a két génnek az mRNS mennyisége jelentős mértékben megnövekszik dendritikus sejt differenciálódás során Rosiglitazone kezelés hatására.
Célünk volt igazolni a két gén PPARg-függő szabályozását kvantitatív valós-idejű qRT-PCR módszerrel humán éretlen dendritikus sejtekben és PMA által szenzitizált MM6 és HL-60 sejtvonalakban, melyeket a dendritikus sejtek modellezésére használtunk. Mindkét sejtvonalban megfigyeltük a potenciális célgének mRNS mennyiségének növekedését különböző ligandkezelések hatására (RXR és PPARg agonisták), amit idő- és dózis-függéssel is tudtunk igazolni. Szinergista hatást figyeltünk mindkét gén kifejeződésében a két ligand együttes alkalmazásakor. Más magreceptorokat aktiváló ligandokkal is teszteltük a transzkripciós változásokat a két célgén esetében, ami azt mutatta, hogy a p30 és KCNE1 génkifejeződése a PPARg:RXR heterodimeren keresztüli szabályozás mellett más RXR heterodimerek által is szabályozható.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program