Miként befolyásolja a rosiglitazon az endothel funkciót?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Konzervatív klinikai orvostudomány II.
Szerző(k):
Szecső Szilvia
Intézet:
Kardiológiai Intézet
Témavezető(k):
Dr. Jenei Csaba

Bevezetés: A 2-es típusú diabetes mellitus (DM) kezelésében hatékony rosiglitazon myocardiális ischemiás eseményre gyakorolt negatív hatását Nissen és Wolski metaanalízise vetette fel először 2007-ben. Az azóta elvégzett klinikai vizsgálatok továbbra sem adnak egyértelműen választ arra, hogy a rosiglitazon jelentős mértékben fokozná-e az ischemiás myocardiális események kockázatát. Ismeretes, hogy a coronária endothel funkciója és a perifériás artéria endothel funkciója között korreláció mutatható ki, ill. adatokkal az is alátámasztott, hogy az artéria brachiális endothél függő (flow mediált) vasodilatáció vizsgálatával megjósolhatóak a cardiovasculáris események.
Célkitűzés: A vizsgálat célja a rosiglitazon endothel függő vasodilatációra gyakorolt hatásának a megítélése volt.
Betegek és módszerek: A vizsgálatba 31 macroangiopathiás szövődménnyel nem rendelkező, klinikai paraméterek tekintetében homogén 2-es típusú DM-ban szenvedő beteg került beválasztásra: 19 rosiglitazon és metformin (14 férfi, 5 nő; átlagéletkor: 59 év, ’A’ csoport), 12 pedig metformin kezelés alatt állt (8 férfi, 4 nő; átlagéletkor: 58 év, ’B’ csoport). A betegeknél a klinikai adatok rögzítése, hagyományos transthoracális echocardiographiás és terheléses EKG vizsgálatot követően a korábbi tanulmányokban leírt protokollnak megfelelően történt flow mediált vasodilatációs vizsgálat, melynek során az endothél függő és független vasodilatációt mértük.
Eredmények: Az ’A’ csoportban az endothel függő vasodilatáció 9,38±3,27%-nak, a ’B’ csoportban 7,27±3,12%-nak adódott, ill. a különbség szignifikánsnak bizonyult (p=0.04). Ezzel egy időben az endothel független vasodilatáció mértékében nem volt jelentős különbség a két csoport között (A: 18,54±6,7%, B=15,62±5,8%; p=0,1).
Konklúzió: Jelen vizsgálat azt a nézetet támasztja alá, amely szerint a rosiglitazon terápia biztonsággal alkalmazható ismert macroangiopathiás szövődménnyel nem rendelkező, 2-es típusú cukorbetegek kezelésében.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program