Klasszikus rizikófaktorok és a XIII-as véralvadási faktor vizsgálata fiatal korban elszenvedett myocardialis infarctusban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Konzervatív klinikai orvostudomány I.
Szerző(k):
Hiba Gabriella
Intézet:
Kardiológiai Intézet
Témavezető(k):
Dr. Balogh László

Az acut myocardialis infarctus (AMI) a vezető vascularis betegségek egyike, amelyet jelentős morbiditási és mortalitási mutatói miatt a népegészségügy kiemelt jelentőségű problémaként kezel. Az AMI a 40 éven aluli populációt is érintő betegség. A jellemzőinek tárgyalása azért indokolt, mert a társadalom aktív tagjait érinti, jelentős morbiditással és pszichológiai hatással jár. Míg az AMI hagyományos rizikófaktorai, kezelése, prevenciója és prognózisa jól ismertek, addig a fiatalkori esetek számos eltérést mutatnak. A rizikó faktorok közül egyesek előtérbe kerülnek, míg mások ritkán lelhetők fel, megint mások, mint új kockázati tényezők merülnek fel.
A Kardiológiai Klinikán évente 60-70 olyan beteg kerül felvételre, akik 40 éves kor alatt szenvednek el infarctust. Ennek okait vizsgálva sorra vettük 5 év azon betegpopulációját, akik coronarographián estek át, így az összesen 319 eset adatait retrospectíve vizsgáltuk. A vizsgálat kiterjedt a betegek rizikó faktorainak és részletes családi anamnézisének postai levelezés formájában történő felmérésére, továbbá 124 esetben vérvétel is történt, amely magába foglalta a XIII-as véralvadási faktor (FXIII) aktivitás és antigénszint meghatározását is.
A klasszikus rizikófaktorok közül a diabetes mellitus és dohányzás szorosan összefüggött az AMI elszenvedésének kockázatával, míg a hypertonia és hyperlipidaemia nem. Szignifikáns eltérés mutatkozott a kontroll- és a betegcsoport FXIII aktivitási értékei között, ami mindkét nemben kifejeződött. Aktív dohányosok esetében a FXIII aktivitás jelentősen magasabbnak mutatkozott, míg a dohányzást elhagyó csoportban a nemdohányzókéhoz hasonló szinteket tapasztaltunk. A dohányzás és a FXIII aktivitás közötti kapcsolat még nem teljesen tisztázott.
Az AMI túlnyomó része nem szignifikáns coronaria stenosis talaján jön létre, ezért a thrombocyta aktiváció mellett felvetődik a coagulatios kaszkád elemeinek szerepe, különösen fiatal korban. A fokozott FXIII aktivitás következtében kialakult keresztkötött fibrin a lyticus tényezők hatásának jobban ellenállhat, ami a haemostasis egyensúlyának megbomlását eredményezheti a procoagulans aktivitás javára.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program